1. fórumtalálkozó

Az esemény célja egy közösségi platform megteremtése volt egy olyan fórumsorozat elindításával, mely fiatal zsidó vezetőket és aktivistákat kapcsol össze, teremt számukra lehetőséget rendszeresen találkozni és párbeszédet folytatni a zsidó közösség aktuális ügyeiről és jövőjéről.

A fórum szervezői hangsúlyozták, hogy az eseménnyel szeretnének nyitott teret és környezetet biztosítani a párbeszédnek és a konstruktív vitának, valamint szeretnék arra sarkalni a résztvevőket, hogy közös referenciapontokat és közös nyelvet teremtsenek.

A két napos esemény résztvevői moderált beszélgetések során foglalkoztak azokkal a kérdésekkel és témákkal, amelyek a magyar zsidó közösség feltérképezéséhez és megértéséhez nyújtanak segítséget. A műhelybeszélgetések mellett meghívott szakértők segítségével vitattak meg olyan kulcsfontosságú témákat mint a közösségi kommunikáció, a stratégiaalkotás vagy az átláthatóság.

A fórum első napján a résztvevők a közösség és a közösségi intézményrendszer mai állapotával és helyzetével foglalkoztak. A bevezetőt követően a résztvevők párokban dolgoztak egy kérdésorral, melynek segítségével az alábbi nagyobb témák kerültek feldolgozásra: a közösség formális és informális vezetői, közösségi intézmények és szervezetek, közösségi kihívások és szükséges változások, az intézményrendszer erősségei és gyengeségei, valamint veszélyei és kockázatai. A résztvevőknek ezalatt mindvégig lehetősége nyílt reflektálni az elhangzottakra, így sikerült minden kérdéskörrel behatóan foglalkozni, további kapcsolódó témákat és dilemmákat felvetni.  Ennek eredményeként minden kérdéskör kapcsán közösen kerültek megfogalmazásra a válaszok:

A közösség erősségeként a résztvevők első sorban a hagyomány, valamint az oktatás területét nevezték még, és a többség idesorolta a szociális ügyeket, valamint a vallási életet is. Gyengeségként jelent meg a közösségi média és az érdekképviselet területe. 

A szervezeti és intézményrendszer erősségének a sokszínűséget, a befogadást, a vallási élet nyújtotta lehetőségeket, valamint az intézményrendszer kapacitását és potenciálját tartották. Gyengeségének pedig legtöbben a rossz irányítást, a belső konfliktusokat, a kommunikációt, valamint az átláthatóság hiányát.

A zsidó közösségben ma megjelenő veszélyek és kockázatok közül a beszélgetésben markánsan jelentek meg olyan kérdések mint a generációváltás és a folytonosság, a bevonás és a megtartás, az önfenntartás problémája, valamint az elvándorlás és az aliya.   

A résztvevők a közösség legfontosabb kihívásaként a kommunikáció területét, az érdekérvényesítést, az utánpótlást és rekrutációt, valamint a vidéki zsidóság problémáit látták. Szükséges változásként legtöbben a döntési mechanizmusok megváltoztatását, a források egyenlőbb elosztását, valamint az átláthatóság és az átjárhatóság biztosítását találták fontosnak.

Az első nap fennmaradó részében a szervezetek képviselői egyenként bemutatták szervezetüket/programjukat/kezdeményezésüket, beszéltek kihívásaikról, távlati céljaikról és a fent is bemutatott kérdéskörök alapján helyezték el saját magukat a közösségi térképen.

A fórum második napján a jelenlévők stratégiaalkotásról, valamint a magyarországi zsidó közösség stratégiájáról folytattak beszélgetéseket. A program Heisler András Mazsihisz elnök részvételével, Zeitler Ádám, a Milestone Intézet vezetőjének vitaindítójával indult. Ezt követte egy csoportos beszélgetés a közösség és a közösségi intézményrendszer kihívásairól, az arra adott lehetséges válaszokról, távlati célokról, valamint a stratégiai szintű tervezésről. Vitaindító beszédében Zeitler Ádám nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi modellek tanulmányozására, az üzleti szektorból hozott példákra és esettanulmányokra, valamint kiemelte az oktatás kulcsfontosságú szerepét, mint valamennyi közösség motorját. Heisler András röviden reflektált a vitaindítóra, majd a résztvevők kaptak lehetőséget a Mazsihisz elnökét kérdezni és a fentebb is említett témákat a Mazsihisz munkájának kontextusában feltárni. A beszélgetésen részletesen szó esett a közösség vezetőiről, a vezetői nehézségekről, az érdekképviseletről és az ehhez kapcsolódó legitimitási kérdésekről. Heisler Andráshoz számos kérdés érkezett a jelenlegi állapottal, valamint az intézmény jövőképével kapcsolatban. Ezen kívül szó esett részletesen az érdekképviseletről és érdekérvényesítésről, a Mazsihisz működéséről és operatív vezetéséről, illetve többen kérdés is foglalkozott a Mazsihisz egyházi szerepével és a vallási élet szervezésével.           

A program hátralévő részében a résztvevők a közösségi stratégiaalkotás, valamint a közösségi stratégiák kérdésével foglalkoztak. Először kisebb csoportokban fogalmaztak meg 3-3 közösségi stratégiai célt, majd az egyes csoportok ezeket mutatták be a jelenlévőknek. A stratégiai célokat összesítve 4 olyan stratégiai terület körvonalazódott ki, mely több csoportnál is megjelent, és amelyek nagymértékben építettek a korábban megfogalmazott állapot- és helyzetelemzésre:

• Kommunikáció
• Forrásteremtés
• Outreach
• Egy közös platform zsidó közösségi civil szervezetek számára

A jelenlévők többsége egyetértett az így megfogalmazott stratégiai területekkel.

A beszélgetés, valamint a fórum lezárásaként a szervezők – visszautalva a fórum elején elhangzottakra – hangsúlyozták, hogy a kétnapos esemény lehetőséget teremt a közösség és a közösségi intézményrendszer jelenlegi állapotának elemzésére, és e folyamat kapcsán egy olyan közös nyelv megteremtésére, mely segítségül szolgálhat további közös gondolkodáshoz és cselekvéshez. A fórum valamennyi résztvevője jelezte szándékát a fórum folytatására, valamint további hasonló szakmai eseményekhez való csatlakozásra.